Hímzés-szerelem első hallásra....

Hálás vagyok Barbinak,hogy megtervezte ezt a SAL-t. Sok minden miatt örültem neki: egyrészt,mert Barbit nagyon szeretem, aztán SAL-ban vehetek részt- a külföldiekkel bajban voltam,ez  magyar minta, csodásan fog illeni a lakásunkba...
Férjem nagymamájának az emlékére fogom varrni, aki nekem fogadott nagymamámmá vált: nagyon szerettük egymást....
Nagymami, gyerekeimnek Dédike, Erdélyország szülötte, onnan jött tanulni az Iparművészeti Főiskolára textiltervező szakra. Két évet el is végzett, aztán férjhez ment Dédipapához, anyósom édesapjához, aki református pap volt Pesten. Akkoriban úgy volt, hogy a feleségnek, anyának otthon a helye, nem rohangált össze-vissza otthon, parókia és főiskola között.A továbbtanulás helyett a lakásukat hímezte tele.
Amikor megszülettek a dédunokák, akiket megélt, az 22 volt, de még utána is születtek babák. Mindegyik gyermeknek hímzett egy kispárnát, ennek a fotóját láthatjátok.
Sajnos lánykánknak nincsen ilyen kincse,mert amikor ő megszületett Dédimama már beteg volt.
Néhány éve két évig tanultam a Magyar Hagyomány Műhelyében, ott végképpen beleszerettem a népművészetünkbe, mivel a mintákat is megmagyarázták. Ráadásul múzeumi rajzoló vagyok....
Keresztszemest hímezni Édesanyám tanítgatott kislánykoromban. Újra fellángolt bennem ez a szerelem, terápia a lelkemnek.....
A fonalakon és az anyagon még gondolkodom.

  

  

Ezt a fehéret férjem édesanyja hímezte. Ő folytatta egyedül a Dédi kézimunkázását.